A nyáron több szempontból is mérföldkőhöz érkezett az életed: felköltöztetek a fővárosba, és kisfiad, Leó betöltötte az első életévét. Ha visszagondolsz erre az – igencsak furcsa – évre, melyek azok a pillanatok, amelyek a legemlékezetesebbek voltak?
Dóri: Őszintén, még mindig nehéz elhinnem, hogy elrohant ez az év, és már van egy 1 éves kisfiam. Azt hiszem, mindannyiunk számára embert próbáló volt az elmúlt időszak, de a sok nehézség ellenére is nekem mindig ez marad az egyik legszebb évem, aminek a legemlékezetesebb pillanata egyértelműen Leó születése volt. Annak ellenére, hogy hosszú és nagyon nehéz szülésem volt, bármikor szó nélkül újra megcsinálnám. Csodaszép élményként emlékezek rá minden fájdalmával és nehézségével együtt. Soha nem fogom elfelejteni az ott átélt pillanatokat, azt az örömöt, amit akkor éreztem, amikor először a kezemben foghattam a kisfiam. Az biztos, hogy a férjem nélkül nem tudtam volna végigcsinálni, nagyon hálás vagyok, hogy végig mellettem lehetett.
Az Instagramod alapján gyönyörűen látszik, hogy szereted a visszafogott, minimalista megjelenést, a fotók alapján egyértelműen átjön a kifinomult stílusod – mire törekedsz, amikor egy képet megosztasz a követőiddel? Inkább az egységes hangulat a prioritás vagy az, hogy az, hogy megörökítsd az életed legszebb pillanatait?
Dóri: Nagyon sokszor kérdezik tőlem, hogy mi inspirál a hétköznapokban, mi alapján építem fel az Instagram oldalam. A válaszom: az a koncepció, hogy nincs koncepció. Nem tervezem meg előre, hogy mit fogok megosztani, vagy milyen képek következnek egymás után. Nekem az Instagram egy tér, ahol kiélhetem a kreativitásom, alkothatok és megmutathatom egy szeletét azoknak a dolgoknak, amiket szeretek és közel állnak hozzám. Aki ismer, tudja, hogy mennyire szeretem a divatot, így az ezzel kapcsolatos tartalmak vannak többségben.
Sokan nem tudják, de a babyberry legújabb muszlin takaróiról te készítettél képeket. Itt mi volt a koncepció? És melyik szín állt hozzád a legközelebb?
Dóri: Annyira hálás vagyok Eszternek, hogy bizalmat szavazott nekem, és engem kért fel a képek elkészítésére. Szerettem volna, ha a képek tükrözik a babyberry márkát, illetve letisztult, könnyed hangulatot árasztanak, így az otthonunk enteriőrjébe építettem be a takarókat. Nem tudnék egyetlen színt választani, hiszen mind egytől egyig csodaszép. Annak ellenére, hogy a bézs és a fehér skáláján mozgok, a kék, a zöld, illetve a sárga színű takaró is elnyerte a tetszésem.
Sokszor lehetetlen elhinni, hogy egy pici baba mennyit nő, milyen sokat fejlődik néhány hónap alatt. Neked mikor volt az első olyan pillanat, amikor hirtelen rádöbbentél, hogy a kisfiad mar nem az az apróság, akit a szülés után a kezedben tartottál?
Dóri: Még most is csak kapkodom a fejem, hogyan rohant el így az idő, és hogy került ide egy totyogó, aki után már futnom kell. Hihetetlen mennyit változott és változik napról napra. Mindig van valami új dolog, amit megtanul vagy elkezd csinálni, mi pedig oda meg vissza vagyunk a büszkeségtől. Nekem a "nagy" pillanat akkor jött el, amikor Leó először odajött és megölelt. Azt hiszem, ezt soha nem fogom elfelejteni. Akkor tudtam, hogy ő már nem az pici baba, akit pár hónapja még a karjaimban ringattam.
Ez a gyors cseperedés a gyerekszoba kialakítására, dekorációjára is kihatott? Mire figyeltél, amikor megtervezted Leó szobáját? És ez elmúlt egy évben mit alakítottál át rajta, mi változott és miért?
Dóri: Mindenképpen egy letisztult, naturális szobát szerettem volna Leónak, bézs és fehér színekkel. Illetve nagyon szeretem a fát, ezért szerettem volna, ha a dekorban ez is visszaköszön. Az egyik kedvencem egy farönk lerakó, amit apukám készített – emiatt nagy közel áll a szívemhez. A gyerekszoba kialakításánál igyekeztem arra törekedni, hogy Leó sokáig tudja élvezni, és ne kelljen félévente átalakítani. Így igazából nem sok mindent változtattam rajta az elmúlt egy évben, annyi, hogy kikerült a pelenkázó és bekerült minimum 50 darab mesekönyv, és plüssállat.
Melyik a te kedvenc pontod/kiegészítőd a gyerekszobában? És melyik az a részlet, amely Leó szívébe lopta be magát?
Dóri: Mikor megtudtam, hogy egy kis életet hordok a szívem alatt, már konkrét elképzelésem volt a gyerekszobáról. Szerettem volna egy olyan teret kialakítani, ami nyugalmat áraszt, ahova örömmel megyünk be és töltünk időt. Azt hiszem, ezt sikerült is elérnem, mert a kedvenc helyiségem lett a lakásban, és sokszor kapom azon magam, hogy betévedek, és ott ücsörgök a gondolataimba mélyedve. Viszont ha egyetlen kedvenc kiegészítőt kellene kiemelnem, akkor a kiságy felett lévő képeket mondanám a falon, amiket Bognár Bogi készítette rólunk, amikor Leó még csak a pocimban volt. Ezek a képek nagyon sokat jelentenek, és örömmel gondolok vissza arra a csodás időszakra. Leó kedvence pedig a könyvfal, amit minden nap, úgy nagyjából 25-ször le is pakoltat velem.
Kövessétek Dórit az Instagramon (@dorisandor), ahol izgalmas sztorikkal és gyönyörű képekkel vár Titeket!
